Ezt az írásomat a Búráról hoztam át némi kommentárral. Nagyon furcsa volt számomra, hogy mennyire nem ment át a végső kérdésem implicit jellege. Vagy azért, mert nem sikerült az olvasóimat végigvezetni a (szerintem jól felépített) absztrakciós ösvényen, vagy – köszönhetően mániás epizódjaiknak – direkt értették félre azt.
Ha már világnap, február 14-én a szívecskék és galambocskák helyett inkább az epilepsziásokról szeretnék majd megemlékezni. A rohamokról ugyanis két évtizednyi tapasztalatom van, míg az igaz szerelmet sohasem ismertem. Csakhogy ezen poszt írása közben végre megvilágosodtam. Ha még egyszer valaki felteszi azt a kellemetlen kérdést, meddig tartott az utolsó párkapcsolatom, az alábbiakat fogom neki válaszolni:
Az exemmel – khm, nevezzük Bálintnak – 20 évig éltünk amolyan se veled, se nélküled viszonyban. Hetente egyszer vagy kétszer jött át meglátogatni, és sajnos minden alkalom nagyon hevesen végződött. Nem szerettem őt, de a markában voltam, és mindig megéreztem, amikor közeledett. Az egész testem fölött rohamosan átvette a hatalmat, és úgy játszott rajtam, mint valami hangszeren. Először a kezem, majd a karom, aztán a lábam… ja, hogy a piszkos részleteket inkább mellőzzem? Pedig mindenkit csak az szokott érdekelni. Bocsánat. Szóval Bálint azt akarta, hogy minden együtt töltött percre emlékezzek, ezért sosem hagyta, hogy elveszítsem az eszméletemet. A fene nagy önzésével mindenkit elmart mellőlem. Egyáltalán nem érdekelte, hogy mások is vannak-e a szobában rajtunk kívül. A barátnőim ilyenkor szánakozva nézték végig, ahogy Bálint a hatalmába kerít, aztán rendszeresen kimentették magukat, el-elmaradoztak. Őrültnek tartottak, és én is magamat, amiért egyáltalán szóbaálltam még a fickóval. S hogyan szakítottunk? Fú, az kemény menet volt. Kigyógyultam belőle. Pontosabban kigyógyítottak. Igaz, akkor 20 kilómba fájt (mármint pluszban, izé, ismersz…), de egy futó kaland azt is megoldotta. Soha nem felejtem el, amikor Bálint utoljára nálam járt. Gyengéden próbálkozott, aztán csendesen koppant egyet a szérumszintemen.
Tudom, folyton beválasztok a pasikkal. Érdekel esetleg, hogy most kikkel járok?